Az iskolánkból Mészáros Réka, Luczó Tímea és én Gál Anikó és Szél Anita tanárnő kíséretével március 24-28. között a Leonardo project által Németországba, Hamburgba repültünk. Rengeteg izgalmas programban volt részünk. Számomra már a repülés is különleges élmény volt. Életemben először ültem repülőgépen, nagyon féltem, de amikor Hollandiában átszálltunk a hamburgi csatlakozásra, akkor már rutinos voltam.
Amikor megérkeztünk, nem volt időnk kipihenni az utat, mert indultunk is várost nézni egy csodás hajókázással egybekötve. Odakint kb. 15 fokkal hidegebb volt, és ezt a hajóúton fokozottan észre is vettünk. Este megismerkedtünk 2 szobatársunkkal, akiknek ugyanaz volt a programjuk, mint nekünk.
A második nap délelőtt a Lorenz von Ehren faiskolába tettünk látogatást az ottani diákokkal. Nagyon sok érdekes dolgot megtudtunk a fák neveléséről, szállításáról. Ebéd után egy Képzési Központba vártak minket. Itt a diákok 3 évig tanulják a kertész- és növényvédelmi technikusi szakmát, illetve tanulhatnak parképítést és növényfelismerést is. A heti 1 gyakorlatukat is itt tölthetik le. Délután volt egy kicsi szabadidőnk, így ellátogattunk egy festménykiállításra is. Este vacsora után a város legrégibb részét néztük meg. Nagyon szép volt.
A harmadik nap reggelén a helyi virágpiacra mentünk el. Rengeteg gyönyörű, színes virágot láttunk. Itt az igazgató egy bemutatót tartott nekünk. Ezután elsétáltunk egy múzeumba, ahol Hamburg történetét mutatták be. Az előadás után az ottani diákokkal közösen kellett feladatokat megoldanunk. Elég nehéz volt. Délután egy tetőkert helyét néztünk meg. A szakmai dolgok mellett szorítottunk helyet a szórakozásnak is: voltunk vidámparkban és ott mindenki a saját vérmérséklete szerinti „játékra” ülhetett fel.
Negyedik nap mi is tanultunk egy kicsit. Egy helyi középiskolába látogattunk el, ahol beültünk egy szakmai angolórára. Más az oktatási rendszerük, mint a miénk. Egy osztályban tanulnak a különböző korosztályok (16-30 évesek egyaránt). Óra után egy kis fogadással vártak minket a tanárok. Délután egy hatalmas, 391ha-os temetőbe voltunk, ahol 235.000 sír található, és mindegyik sírhelynek megvolt a maga szépsége, az egész nem hasonlítható össze a nálunk látható temetőkkel. Este egy kínai étteremben vacsoráztunk. Számomra ez nagy élmény volt, mert teljesen más ízviláguk van, mint nekünk. Semmihez nem lehet hasonlítani az ételeik ízét. Itt lehetőségünk adódott gyakorolni az angol nyelvet is.
Utolsó nap a botanikus kerthez érkeztünk. Ha tavasz végén mentünk volna, akkor láthattuk volna teljes szépségében a virágzó fákat, de még így is nagyon szép volt. Hatalmas területet jártunk be, és rengeteg különleges növényt láttunk. Ebéd után még ellátogattunk egy vándor-tojáskiállításra is. Rengeteg, gyönyörű festett tojást láttunk, amelyeket meg is lehetett vásárolni.
Hihetetlen dolgokat láttunk, amiket sajnos így nem tudok teljes egészében átadni. Bepillantást nyertünk egy teljesen más kultúrába. Tájjellegű ételeket kóstoltunk, láttunk egy csomó nevezetességet, építészeti jellegzetességeket. De rám a legnagyobb hatással a nyelv sokszínűsége volt. Ahány nemzet, annyiféleképp használják ezt a nyelvet, és ezt nagyon érdekes volt megtapasztalni.
Ilyen útra – a tehetséges diákok számára – minden évben biztosít az iskolánk lehetőséget többször is, érdemes tehát minket választani!
