Ausztria

2015. június 12-14.

A Leonardo da Vinci Partnerségek projektnek köszönhetően iskolánk 11 diákja és 8 tanára részt vehetett egy ausztriai tanulmányúton.

Június  12-én indultunk.  A hajnali indulás után a határ környékén már ébredezett a csoport. A határ átlépése során első utunk Tulln  városába vezetett, ahol a Horti Austria kertészeti kiállítást néztük meg. 

Az érdekes szakmai kiállítás után sétáltunk ebben a festői kisvárosban. Nagyon különleges épületek, szobrok , házak , és természetesen parkosított területek voltak ott.

Miután megcsodáltuk a várost, kremsi gyümölcstermesztéssel és borászattal foglalkozó iskola kollégiumában levő szállásunkra mentünk. Miután mindenki elfoglalta szobáját és lepakolta a holmiját, az iskola gyümölcsöskertjébe indultunk.

Ott a fák sortávolsága kb. 4-5 m és az eredeti támrendszer volt  megfigyelhető.A telepítés félerdőszerű, ami azt jelenti , hogy erdőszerűen van beültetve, de művelik is emellett, tehát a természetes környezetében van. Láthattunk sajnos tűzelhalásos   fákat is, de olyan fajtákat is, amelyek toleránsak ezzel a  betegséggel szemben. 

Az almáskertjükben minden fának támasza van, és esőszerű öntözést alkalmaznak. Ez a fajta öntözés fontos mind az öntözés,  mind a fagyvédelem szempontjából.

Megnéztük a meteorológiai állomást is.

Rengeteg almafajtát, például  Fujit, Merant láthattunk.

Ezek régebbi, „hagyományosabb” módon vannak nevelve,  gondozva, illetve fenntartva.

A modernebb technológiával termesztett fák száma 3000. Ezek a fák 4 méterenként helyezkednek el. A fák mellett nevelőpálcák  találhatók,  amelyek kb. 2,5 m magasak.

Ezzel a fajta neveléssel extra minőségű almák termelhetők.

Láttunk kajszibarack fákat is. A lombkorona- tányér úgynevezett „teller” formára volt nevelve. A fák szára le volt meszelve.

Ezután bementünk a jéghálóval védett területekre, amelyben a termés szépen fejlődött, majd megnéztük a híres szőlőskertet is. 

Horgonyozott acél támrendszer tartotta a fiatal hajtásokat. Természetes módszerekkel próbálják a kártevőket irtani a kártevők természetes ellenségeinek felhasználásával. A szőlő nincs kigyomlálva, ezzel is igyekeznek fenntartani a természetes kártevőirtó rendszert és a megfelelő környezetet.

Miután megnéztük a gyakorlókertet, elmentünk vacsorázni és várost nézni. 

Másnap reggel az első utunk a langenloisi iskolába vezetett, ahol megreggeliztünk. A szíves fogadtatás után Gerhard Weiß tanár úr körbevezetett minket ebben a szép intézményben.  Az iskola diákjainak nagy része bentlakásos tanuló. A tanulók a harmadik évben végig gyakorlaton vannak és csak hat hétig járnak be az iskolába.  Az iskola üvegháza gyönyörű, és ha valaki akarja, ki is bérelheti családi rendezvények, például egy lakodalom megtartására. 

Miután az iskolát megnéztük, körbejártuk  az iskola csodaszép parkját is, ahová bárki szabadon bemehet.

Miután megnéztük ezeket a csodálatos helyeket, elmentünk az iskola gyakorlókertjébe. 

Ez a gyakorlókert rengeteg fának, zöldségnek és dísznövénynek  ad helyet. Akkor volt éppen az iskola „Nyitott kapuk napja” vagyis, bárki bemehetett és szétnézhetett a gyakorlókertjükben. 

Épp aznap délután ásták fel a „krumpli piramist”, amelyből Mag. Wolfgang Sobota, Alsó-Ausztria tartományi tanácsosa kiemelt néhány tő burgonyát, s ez alapján megbecsülték az idei évi termés minőségét és mennyiségét. Majd, miután a gyakorlókertet is megnéztük, elmentünk a kiltenbergi látványkertekbe.

Miután megcsodáltuk a szép és drága növényeket, visszamentünk a szállásunkra kicsit felfrissülni, ugyanis az esti vacsorán a pályázaton részt vevő más országokból érkező diákokkal ismerkedhettünk meg és beszélgethettünk.

Az utolsó napon, vasárnap már hajnalban össze kellett pakolnunk, mert az első úticélunk Ausztria fővárosa, Bécs volt. Aznap elsőnek a mesébe illő szépségű Schönbrunni kastélyt és parkját csodálhattuk meg.

Dél körül indultunk  felfedezni a belvárost, ahol láthattuk a Karlskirche-t ( Károly templomot) , a Rathaus -t ( városházát), az Operaházat, a Parlamentet , a Mária Terézia emlékművet, a Volksgarten-t,  a Hofgarten-t, a Burg-ot, a Johann Strauss emlékművet,  illetve a Stephansdom-ot (Fogadalmi templomot) is . 

Miután ezeket a csodákat láthattuk, indultunk is haza. Útközben Mosonmagyaróváron megvacsoráztunk.

 A hosszú és fáradalmas út után már jól esett hazajönni. 

Nagyon örülök, hogy részt vehettem ezen a tartalmas és szép szakmai kiránduláson, mert még soha nem jártam Ausztriában. Rengeteg hasznos dolgot tanultam és sok szépet láttam ez alatt a három nap alatt.

Galambosi Flóra

                  

                 

                

               

               

Iskolakert+tanáraink

              

 

 

Gerhard Weiß, a partner iskola projektmenedzsere tájékoztatót tart az iskola gyakorlókertjében

             

 

 

A projekt kőfal-építő szemináriumának terméke, a kőfal előtt (nem mi építettük)

             

 

 

Tulln városában, a Dunánál, a Niebelungen-kút előtt

            

                  

 

 

A langenloisi iskola épülete előtt

                 

 

2015. január 26. hétfő

 06:10-kor, a Liszt Ferenc repülőtérről induló WizzAir járattal indultunk el Dortmund felé, s másfél órás utazást követően érkeztünk meg az ottani reptérre.

Néhány perc várakozást követően az energikus és mindig jókedvű Johannes Peperhove fogadott bennünket.  A repülőtérről Münsterbe utaztunk. Először a Botanikus Kertbe látogattunk, ahol fantasztikus növényeket láthattunk.

Délután Münster óvárosi részét kíséreltük meg Johannes vezetésével felderíteni. Úgy gondolom, ha az ember látni kíván egy ízig-vérig német várost, menjen el Münsterbe! Gyönyörű épületek, valamint roppant vendégszerető emberek és jó hangulat fogadja az idelátogató vendéget.

Január 27, kedd

Tényleg büszkén jelentem ki, hogy a magyar kertészeti, illetve mezőgazdasági kiállítások is nagyon színvonalasak és érdekesek, de  elbújhatnak az IPM mögött!
Ekkora kiállítást még soha nem láttunk!
Annyi érdekesség volt ott hogy nem is tudtuk rendesen végig nézni a kiállítást.
Láthattunk a gyümölcstermesztéstől kezdve, a parképítésen át a virágkötészeten és dísznövénytermesztésen keresztül mindent, ami az agrár témakörbe beletartozhat.

Neves Olasz és Spanyol faiskolák, és dísznövénytermesztők mellett kis hazánk is képviseltette magát  a kiállításon, például a Kecskeméti Juniperus faiskola révén.

Természetesen a holland hagymások sem maradhattak ki , rengeteg tulipán különlegesseggel érkeztek meg az idei év nemzetközi viszonylatban is meghatározó és méltán a legnagyobb kertészeti kiállítására.

Emellett nagy számban voltak még jelen rózsa és gyümölcstermesztők is.

Délután a Münster-Wolbeck-i iskolát mutatta be nekünk Johannes.

. Olyan felszerelések állnak a diákok és az oktatók rendelkezésére, melyekről mi csak álmodozunk a gyakorlatok alkalmával!

Egy telken fekszik a gyakorlókert és maga az iskola, a gyakorlati helyszínek egytől egyig üvegház alatt helyezkednek el, mindent le tudnak modellezni, ami egy technikusnak, vagy szakmunkásnak kellhet, fedett helyen, szabályozott klímával. A parképítőknek rendelkezésükre állnak a térkövek, csatornaelemek, és tanulónként 1-1 m² homokos terület.

Az iskola dísznövényes üvegháza pót-megvilágítással volt felszerelve.

A növényvédős gyakorlatokon a szerek keveréséhez minden diáknak külön kesztyűje, szer adagja, keverőtartálya és szájmaszkja van.
A permetezésnél, minden diáknak külön-külön saját gázmaszk, védőruha, és természetesen nyomáspermetező áll a rendelkezésére.

Rengeteg szép és érdekes dologgal, emberrel találkozhattunk, sokat láthattunk és tanulhattunk, és nem utolsó sorban egy életre szóló élménnyel is gazdagodtunk.

Január 28-án reggel 08:25-kor indultunk haza.